Az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya uniós elmarasztalása után a rendszer átalakításával kapcsolatban sokáig nem jelentett be érdemi lépést a kormány. Most azonban a miniszterelnök, majd a kancelláriaminiszter szavaiból kirajzolódni látszik, mire lehet számítani. Mint kiderült: ezzel régi tervét hajtaná végre a kormány.
A cafeteriát 2017. január 1-jével rögtön készpénzesítjük – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara csütörtöki rendezvényén. Az Európai Bíróságnak (EB), az Erzsébet-utalványt és a SZÉP-kártyát jogellenesnek minősítő döntésére tulajdonképpen ez volt az első érdemi – gyanítjuk, sokak tetszését elnyerő – kormányzati reakció. (A kormányszóvivő korábban csak azt hangsúlyozta, hogy nincsenek veszélyben a már idejuttatott pénzek.)
A kettős bérrendszernek nevezett új szisztéma kialakítását a miniszterelnök azzal indokolta, hogy Európai Bizottság „szétzúzta a magyar cafeteriarendszert”. Valójában persze csak a két erősen monopolizált elemmel szemben volt az EB-nek kifogása. Arra is gondolhatunk, hogy a kabinet úgy áll a kérdéshez, hogy ha nem ő uralja ezt a piacot, akkor senkinek sem lehet itt keresni valója. Ez csattanós válasz lehetne azokra a reményekre, amelyek a piacnyitásban láttak lehetőséget.
Átszabták, de készpénzesítésről (eddig) szó sem volt
Az egész ügyben még meglehetősen sok a bizonytalanság. A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János szokásosnak tekinthető tájékoztatóján újságírói kérdésre elmondta: a kormány régi terve, hogy készpénzzé alakítsa a béren kívüli juttatásokat. Mint hozzátette, ez 2011-2012-ben merült fel komoly formában, de nagyon heves tiltakozást váltott ki. Megjegyezzük, a „készpénzesítés” ötlete sohasem került nyilvánosságra, de a cafeteria rendszerét a valóságban is alaposan átszabták.
Érdemes felidézni, hogy a SZÉP-kártya tulajdonképpen az említett időszakban került a „trónra”. Az üdülési csekk, de az egészségpénztárak kárára is. Az egészségpénztári számlákról már 2012-ben sem lehetett (szemben a korábbival) sportra, gyógyüdülésre vagy fürdőkre költeni. Mindez – csökkentett kerettel – azóta csak a SZÉP felhasználásával vehető kedvezményesen igénybe. Ami valóban jelentős tiltakozást váltott ki, az a béren kívüli juttatások adóterhének tervezett brutális emelése volt. Ezt végül visszavonták, de a 2015-es cafeteriaválasztás sokaknak így is okozott bosszúságot. Azóta ugyanis az a helyzet, hogy a 16,7 ezer forintos havi keret felett vagy SZÉP-kártyát választ valaki, vagy csökken a juttatása.
Az veszthető, ami nem is volt
Kérdés, hogy a cafeteria megszüntetése (mert a készpénzzé alakítás gyakorlatilag ezt jelenti) mellett mi lesz a „sztárplasztik” sorsa. Lázár szerint a SZÉP-kártya más lapra tartozik, mert az minden elemzés szerint a belföldi kereskedelem és a turizmus fontos pillére. Na, ezzel érkeztünk el egy olyan ponthoz, amikor már tényleg a fene sem tudhatja, hogyan is képzelik majd el ezt az egészet. Azt gondoljuk viszont, hogy az eddigi információk alapján a cégeknek és a béren kívüli juttatásban részesülő magánszemélyeknek sem árt kiemelten figyelni arra, mi is történik.
Orbán Viktor ugyanis azt mondta, hogy a cafeteria „készpénzesítése” az egyetlen módszer, ami a gazdaság teljesítményénél nagyobb arányú bérnövekedést tesz lehetővé. Hozzátette, hogy azt azonban tudomásul kell venni, hogy ez az összeg nem számít bele a nyugdíjba. Szerintünk a bérből és fizetésből élők – szemben vele – ezzel tisztában vannak, sőt azzal is, hogy táppénz sem kapható a béren kívüli juttatások után. Nagyon sokan vannak azonban, akiknek még ez is megéri, csak hogy havonta valamivel magasabb összeget kapjanak kézhez. Kulcskérdés lehet tehát, hogy az egész szisztémát milyen módon állítják át.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: a kettős bérrendszer kockázatának tartja, hogy az innovatív magyar vállalkozók az alapbért „felnyomják a második kategóriába”. Megjegyezzük, erre ma sincs lehetőség, hiszen az adóhivatal elég szigorúan vizsgálja az ilyen átalakítást (ezt legfeljebb külön utasításra mellőzhetné). Lázár világosabban fogalmazott, amikor azt mondta, a szabály az lesz, hogy jövőre az ideinél nem kaphatnak kevesebbet a munkavállalók. Ez pedig azért adhatna némi valóságos játékteret.
Lássunk néhány zsebbe vágó számot!
A munkáltatónak száz forintnyi bruttó bér 128,5 forintba kerül. A gyermektelen dolgozó viszont ebből csak 66,5 forintot kap. Béren kívüli juttatásként azonban – némi egyszerűsítéssel – a bruttó száz forint akár nettó száz forint is lehet a munkavállaló zsebében. Persze csak akkor, ha teljes egészében az adómentes elemek (sportbérlet, lakáshitel-cafeteria) közül választ. Másképp, de szintén elnagyoltan számolva: ha valakinek a cége bruttóban szab meg havi 25 ezer forintos béren kívüli juttatási keretet, az a zsebben az adómentes elemeket választva valóban 25 ezer forintot, míg például a nem Erzsébet-utalványokat kérve nem egészen 16,7 ezret jelent. Teljes egészében SZÉP-kártyára irányítva 18,5 ezer forint lesz a 25 ezerből.
Amennyiben tehát valóban úgy lesz, hogy az idei számokat rögzítik jövőre, akkor az előbbi arányok szerint alakulhat majd a havi jövedelem (függetlenül például attól, hogy időközben kifut az a lakáshitel, amihez a támogatást kérték, vagy kiábrándul valaki a sportból). A kancelláriaminiszter azt ígérte, hogy a kormány április elejére dönthet a kérdésben. A meglepő szerintünk az lenne, ha akkorra nem bukkannának fel újabb meglepetések. (Tartani lehet ugyanis attól, hogy ismét hamarabb közölték a változtatást, minthogy annak hatásába akár csak belegondoltak volna.)
A cafeteria jelenlegi szabályait, adókulcsait itt nézheti meg
Forrás: azenpenzem.hu