Az európai vállalatok visszatérnek Ázsiából, mert nem elég ütős már ázsiaiakkal dolgoztatni.
Ázsiában munkabéremelés várható, ezért nagyarányú visszatelepülés várható a vállalatoknál. Visszatérnek eredi országukba az európai és amerikai cégek is. Így már nem jelent üzletet sem az olcsóbb munkaerő, sem a kedvezőbb adózási, technológiai környezet. A – főleg – kínai munkások felismerték, hogyha sztrájkolnak, akkor javítani tudják a rettentően alacsony bérüket, és a munkahelyi feltételeket. Többek között ruházati és elektronikai cégek települnek vissza.
A nagy gazdasági világválság idején, 2008-ban 18-szorosa volt az európai átlagbér az ázsiai fizetéseknek, ez ma már csak ötszörös. Ez az oka annak, hogy a cégek visszatelepülnek Európába és az Amerikai Egyesült Államokba. Korábban az olcsó munkaerő miatt települtek át. A pénzügyi tanácsadó cég, a Pricewaterhouse Coopers felmérést végzett, amiből kiderült, hogy a kínai bérek még mindig jóval alacsonyabbak, mint az európaiak, de sokkal kisebb a különbség, mint korábban. Minden cég felméri, hogy a külföldi gyártási költségekből milyen előnyei és hátrányai származhatnak, például szállítási költség, időveszteség.
Egy olaszországi vizsgálat szerin a cégek felét az Egyesült Államokba, ötödét Olaszországba telepítették vissza. Spanyolországban alacsonyabbak lettek a bérek és rugalmasabbak lettek a munkavállalókkal a magas munkanélküliség miatt. A Hays tanácsadó cég felmérése szerint a kínai munkaadók 54%-a 6-10%-kal fizetett többet a dolgozóinak, 12%-uk pedig 10%-kal emelte a béreket. Ez főleg a kínai munkaerőpiac átalakulásának köszönhető. A digizálismarketing-ágazatban 20-30%-kal is emelkedhetnek a bérek.
A KSH szerint 2013. első félévében 11%-os volt a béremelkedés. A városi fizetésekben 2012-ben 11,9%-os, 2011-ben 14,4%-os emelkedés volt. A kínai minimálbérek teteje a visegrádi országok minimálbérével egyezik meg, a legalacsonyabb pedig a magyar közmunkás bérrel. Kínában az évi átlagfizetés bruttó ~47 ezer jüan (~1,68 millió forint). A kínai bérnövekedésnek köszönhetően néhány termelőszektorban csökken a kínai gyártási árszint előnye. Ez manapság jobban felgyorsul, egyes cégek azokhoz a piacokhoz építik közelebb gyáraikat, ahova szállítanak majd.
Utcai zavargásokká fajultak a sztrájkok, ami miatt közel 700 ruhagyárat kellett bezárni. A kiváltó ok a kínai munkások alacsony fizetése. Főként a fiatalok sztrájkoltak a munkalehetőség és a jobb élet reményében. A munkások leginkább a hosszú munkaidőre, a monotonitásra, katonásan szigorú céges szabályzatra, a biztonsági és egészségvédelmi intézkedések hiányára panaszkodtak. A rossz munkakörülmények mellé egy fogyasztói ár-emelkedési hullám is érkezett, aminek hatására béreik vásárlóértéke jelentősen csökkent, az ingatlanárak pedig 17%-kal emelkedtek, a munkaerőhiány pedig nőtt az „egy gyermek politikája” miatt. A béremelési hullámnak köszönhetően csökkenhet Kína külpiacoktól való függése, viszont növekedhetnek a termelési költségek.
A nemzetközi elemzők szerint Kína elérte a fordulópontot, az ipari szektor bérei jelentősen emelkednek,miután a gazdaság magába szívja a vidéki, elmaradott régiók olcsó munkaerőit, ezáltal csökken a termelés versenyképessége és mérséklődik a növekedés. Az országban számos cég robotokkal erősíti a dráguló emberi munkaerőt.
A kínai külkereskedelem továbbra is erősödik, export értéke 9,7%-kal nőtt, az import értéke 2,3%-kal esett vissza. Kereskedelmi mérlege 49,6 milliárd dolláros többlettel zárt. Kína megtalálta a módját, hogy hogyan támogassa feldolgozóiparát.