Hiánycikk a tudatosság

tudatossag_budapest-potal

Egyre nagyratörőbben terveznek, optimisták a magyar kisvállalkozások, de a tudatos tervezés még mindig hiánycikk. Még mindig óvatosak, kockázatkerülők a hitelek terén, ha fejlesztenek, akkor azt önerőből teszik.

A kisvállalatok nagyratörően terveznek, jövőjükkel kapcsolatban optimisták, de ezt egyelőre nem egy tudatos stratégia, üzleti terv mentén teszik – derül ki a CIB Bank és a BellResearch közös reprezentatív kutatásából. Ugyanakkor jelentős mértékben nőtt az elmúlt egy évben azoknak a kisvállalkozásoknak az aránya, amelyek valamilyen fejlesztést terveznek a következő egy évben, azonban ezeket túlnyomó részben önerőből szeretnék megvalósítani. Nyolc évvel a válság után a külső források megítélésével kapcsolatban még mindig nagyon erős tényező az óvatosság és a kockázatok minimalizálása.

Jó irányba, de még inkább csak sodródnak a kisvállalatok

A tervezés területén komoly hiányosságokkal küzdenek a hazai kisvállalatok. A CIB Bank felmérése szerint a 300 millió forint árbevétel alatti vállalkozások közül tízből négy tartja csak fontosnak a tudatos tervezést, egyharmaduk viszont egyáltalán nem. Ez az arány az előző időszakhoz képest javulást mutat, akkor a vállalkozások hozzávetőlegesen negyede készített még csak üzleti tervet. Ma már a vállalkozások jelentős része legalább fél évre előre tud tervezni. Ahogy nő a foglalkoztatottak száma, úgy emelkedik a tudatosan tervező vállalatok aránya is, de a tervezés alapján komoly régiós eltérések is megfigyelhetők: míg Közép-Magyarországon 51 százaléknyi az üzleti tervet készítők aránya, addig Kelet-Magyarországon 27 százalék.

Vannak akik fogadalmakat tesznek üzleti tervek helyett.

Bár a tudatos pénzügyi tervezés még kevés kisvállalatot jellemez, érezhető mértékben nőtt az elmúlt bő egy év alatt azoknak az aránya, amelyek valamilyen fejlesztést terveznek végrehajtani az előttük álló egy év során – derül ki a kutatásból. A felmérés eredményei szerint a megkérdezett vállalkozások több mint egyharmada (35 százaléka) lát lehetőséget jövedelmezőségének növelésére kisebb beruházás, fejlesztés révén – szemben a 2014 végi 23 százalékkal –, körükben tízből kilencen konkrétan terveznek is ilyet a következő egy éven belül. Figyelemre méltó emellett, hogy a belföldi és a külföldi terjeszkedésre, a tevékenység, profil bővítésére, illetve új értékesítési csatorna bevezetésére is magasabb arányban látnak lehetőséget a kisvállalkozások az előző évhez viszonyítva.

A hitelfelvételi kedvet továbbra is az óvatosság jellemzi

A vállalkozások túlnyomó része saját forrásból valósítja meg beruházásait, külső finanszírozás esetén leginkább a pályázati és banki forrásokra támaszkodnak a kisvállalkozások. Az elmúlt 3 évben a 0-300 millió forintos árbevételű vállalkozások csupán 14 százaléka vett fel valamilyen hitelt, a távolmaradás egyik legfontosabb oka pedig a kockázatok minimalizálása. A hitelfelvételi kedv az elmúlt időszakban gyakorlatilag nem változott, azok a cégek, akik mégis külső forrásból valósítják meg beruházásaikat leggyakrabban folyószámla- vagy beruházási hitelt vesznek igénybe. „A saját ügyfélkörünkben pozitív változásokat látunk, hiszen a tavalyi évben hozzávetőlegesen 20 százalékkal nőtt a finanszírozott ügyfélszámunk. A legkeresettebb finanszírozási forma a folyószámlahitel, amely likviditási problémák esetében nyújtja a legrugalmasabb megoldást. Ügyfeleink többsége a kereskedelmi és szolgáltató szektorban működik, a legtöbb esetben alvállalkozóként. Nekik különösen fontos, hogy át tudják hidalni a hosszabb fizetési határidőket, illetve a hirtelen jelentkező kiadásokat” – emelte ki Bodnár Zoltán, a CIB Bank Kisvállalati Szegmens vezetője.

Optimista jövőkép

A vállalkozás jövőjéről alkotott kép alapján is javult kissé a kép az egy évvel korábbihoz képest. A vállalkozások közel fele fejlődést, kétötöde stagnálást prognosztizál az elkövetkező egy-két évre, és mindössze egytizedük számít csökkenésre. A nagyobb árbevételű cégek ugyanakkor optimistábban látják helyzetüket. A kutatás szerint a 0-300 millió forintos árbevételű vállalkozások kétharmada legalább kismértékben nyereséges volt, míg a foglalkoztatottak létszáma nem változott számottevően.

 

Forrás: P&P/kkv-cegblog

WordPress Cookie Plugin by Real Cookie Banner