Ronald Reagan szerint ha működik a gazdaság, akkor meg kell adóztatni, ha még ezután is működik, szabályozni kell, és ha leállna, úgy támogatni. Ez az idézet több szempontból is aktuális, amikor a hazai gazdaság idei kilátásairól beszélünk. Nem egyértelmű, hogy az adóztatás, a szabályozás, vagy a támogatás időszakát éljük-e. Emellett idén ismét választási évet írunk, így érdekes lesz majd összevetni azt is, hogy az egyes pártok hogyan értékelik Magyarország gazdaságát a „reagen-i” hármas felosztás szerint.
Jelen írás a fontosabb hazai gazdasági trendeket, illetve ezek kockázatkezelési következményeit kívánja bemutatni.
Ha kíváncsi arra, hogy milyen kockázati trendek várhatóak 2014-ben Magyarországon, akkor ez a bejegyzés pont Önnek szól.
Választások
Indításként nem lehet megkerülni a fent már szóba hozott tényt, miszerint idén választási évünk van. Bár ez önmagában nem gazdasági esemény, hazánkban – más országokhoz hasonlóan – jellemzően komoly gazdasági következményei vannak. Minden jel arra mutat, hogy – hasonlóan a korábbi választásokhoz – a választások előtt expanzív gazdaságpolitikával fog élni a kormány. Ez praktikusan a kamatok esetében alacsony, míg a költségvetési kiadások tekintetében magas értéket jelent. Mindez kedvező a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés szempontjából.
Hogy a választások után felálló kormány milyen gazdaságpolitikát fog folytatni, erről jelen pillanatban még találgatni is nehéz. Ha azonban a történelem e téren is ismételni fogja önmagát, amire jelen sorok írója nagyobb esélyt lát, akkor az év második fele a restriktív, megszorítóbb gazdaságpolitika jegyében fog telni. Ez a forgatókönyv kamatemeléseket és a költségvetési kiadások visszafogását hozná el.
De nézzük az egyes makrogazdasági mutatókat egyenként.
Gazdasági növekedés
A magyar gazdaság jelenlegi, illetve várható GDP növekedéséről mostanában olvashattunk jó és rossz híreket egyaránt. A 2013-as év az optimistábbaknak adott igazat, 2,7% volt az év/év alapú növekedés. Az előrejelzések 2,5% körüli növekedési rátával számolnak a következő 1-2 év viszonylatában. Ez azt jelentheti, hogy a 2007 óta tartó, három recessziót is magában foglaló időszak legerősebb növekedési szakaszában leszünk. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ugyanez a növekedési ütem az 1997-2007közötti időszakban roppant gyengének számított volna, de tudjuk, hogy az Amerikából indult pénzügyi válság óta a gazdasági növekedés lényegében minden országban jelentősen visszaesett.
A gazdasági növekedés egyik pozitív mellékhatásaként az elmúlt évek legalacsonyabb értékét mutatja a munkanélküliségi ráta, mely még így is 9,1% volt 2013 decemberében. Ezzel párhuzamosan 15 éve nem látott csúcsra ért a foglalkoztatottak száma. Az előrejelzések további javulást jósolnak e tekintetben is, 2014 végére 8% körüli munkanélküliségi rátával. Ezt a pozitív képet némileg árnyalja, hogy a hosszú távon munka nélkül maradtak aránya úgy tűnik, hogy meglehetősen magas, 5% körüli szinten stabilizálódott. Ráadásul továbbra is nagyon magas, 24,6% a fiatal munkanélküliek aránya.
Árszínvonal és kamatok
2014 januárjában nem növekedtek az árak Magyarországon, az infláció 0,0% volt. Erre rendszerváltás óta eltelt időszakban nem volt példa. Azt is látni kell azonban, hogy ez első sorban szezonális, és egyszeri események – mint például a rezsicsökkentések – hatása miatt ennyire alacsony, hiszen az ezen hatásoktól megtisztított maginflációs ráta ugyanúgy4% körül van– egészen pontosan 3,57% – mint lényegében az elmúlt 10 évben bármikor. Az előrejelzések szerint a maginfláció 3% körüli szinten stabilizálódik, enyhenövekvő trenddel, ezzel párhuzamosan az inflációs ráta is növekedésnek indul majd 2014-ben, egészen 2,43%-ig.
A nagyon alacsony infláció és a laza monetáris politika következtében a kamatok is rekord mélységben, 2,85 %-on tartózkodnak. Az előrejelzések szerint a kamatcsökkentési ciklus idén megáll, az év vége felé pedig már kamatemelések várhatóak. Ezt támasztják alá a piaci várakozások is, melyek szerint az első kamatemelések már három hónapon belül bekövetkezhetnek.
Vállalati szektor és fogyasztás
2014 januárjában az üzleti bizalmi index 3,8-on állt. Ez önmagában nem túl magas érték, de annak a fényében, hogy az elmúlt 15 évben az az érték 1-2 hónap kivételével mindig alacsonyabb volt, azt mondhatjuk, hogy a vállalati szektor nagyobb bizalommal néz a jövőbe, mint az elmúlt 15 évben szinte bármikor. Részben a vélhetően a nagyobb bizalom miatt megugró beruházások voltak a fent is említett, vártnál erősebb GDP növekedés egyik oka. Az előrejelzések tovább erősödő vállalati bizalommal számolnak, az idei év harmadik negyedévére 6,13-as értékkel.
Bár a fogyasztói bizalmi index negatív volt 2014 januárjában (-17,2), az elmúlt 7 évet még ennél is alacsonyabb érték jellemezték, így a fogyasztói szektor is nagyobb bizalmat érez, mint az elmúlt 7 évben bármikor. Az előrejelzések szerint ez az érték már nem is nagyon fog növekedni, 2014 második felében pedig csökkenés várható a fogyasztói bizalomban. Bár a fogyasztói bizalom az elmúlt évekhez viszonyítva erősnek mondható, a fogyasztók kiadásai továbbra is csökkenő trendben mozognak, a jövedelem növekedése a megtakarítások növekedésében csapódik le (ami a legtöbb esetben a hitek visszafizetésén keresztül valósul meg). Az előrejelzések szerint a megtakarítások növekedése folytatódik, 2014 második felében pedig a fogyasztás is emelkedni kezd.
Forint
A forint jelentős gyengüléssel kezdte 2014-et, amit egy nyugodtabb időszak követett. Bár az előrejelzések (pl. itt) e tekintetben stabilitást jósolnak, több ok miatt is megkérdőjelezhető, hogy valóban ez lesz-e a helyzet. A fent már megemlített alacsony kamatok, illetve a folyamatban lévő kamatcsökkentési ciklus a forint gyengülése irányába hat. A befektetői kockázatviselési kedv – az elmúlt időszakban több esetben is megtapasztalt – csökkenése is ezt a folyamatot erősítené. Ezeket a hatásokat eddig ellensúlyozta a folyó fizetési mérleg többlete, illetve a FED mennyiségi lazítása miatti pénzbőség. És míg az első tényezőtekintetében az előrejelzések továbbra is pozitívak, azaz a folyó fizetési mérleg 2014-ben is többletet fog mutatni, addig a második tényező tekintetében jelen pillanatban folyamatos csökkenés várható. Mindezen tényezők együttes hatása pedig inkább a forintgyengülését vetíti előre.
Kockázatkezelési következmények
Mit jelentenek mindezen folyamatok kockázatkezelési szempontból? A választások előtt alacsony kamatkörnyezet és növekedést támogató költségvetési politika várható. Mindez relatív erős gazdasági növekedést és tovább csökkenő munkanélküliséget fog jelenteni. Az infláció továbbra is alacsony marad, bár a mostani szintnél valamivel magasabbra nőhet. A vállalatok beruházási kedve növekedhet, és valamelyest a hazai fogyasztás is megerősödhet. Ebben az időszakban a forintra inkább a gyengülés lesz jellemző, mint az erősödés. A választások után a kamatcsökkenési ciklus megtorpanása, illetve kamatemelések várhatóak, és a költségvetési politika is kevésbé lesz támogató.
Mindezek alapján a választások előtt általában bátrabban hiteleznék hazai vevőket. Ezt egyrészt az alacsony kamatkörnyezet, illetve infláció miatti alacsony alternatívaköltség, másrészt a támogató gazdaságpolitika miatti kedvező üzleti környezet indokolja. Külföldi vevők hitelezése pedig a forint esetleges gyengülése esetén potenciális árfolyamnyereséggel kecsegtethet. Az előzőek alól kivételt képeznének azon vevők, melyeknél a forint esetleges leértékelődése rontaná a vállalat gazdasági teljesítményét. Esetükben szigorúbb hitelezési politika ajánlott. Bár a választások után a gazdasági környezet meglátásom szerint kissé kevésbé lesz kedvező, drasztikus változásra nem számítok, ebben az esetben pedig az év második felében sem látom szükségét a hitelezési politika jelentős megváltoztatásának.
Sebestyén Géza, adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem