R. Buckminster “Bucky” Fuller

Buckminster Fuller embermilliókat inspirált figyelemreméltó látásmódjával, és az emberiség szolgálatában való fáradhatatlan kreativitásával.

Buckminster Fuller egyike volt a 20. századi Amerika legnagyobb hatást gyakorló feltalálóinak. Díjnyertes filozófus, látnok, feltaláló, építész, tervező, matematikus, költő, kozmológus, jövő-kutató és globális szintű gondolkodó. 1895. július 12-én született Massachusetts államban, Milton városában. Több mint 30 könyvet írt, többek között az efemeralizációról és a szinergiáról. Számos fejlesztése közül 28-at szabadalmaztatott, írt 28 könyvet, és 47 tiszteletbeli doktori címet adományoztak neki. Leginkább arról ismert, hogy megtervezte a geodéziai dómot, mégis igazi hatása a jelenre abban érhető tetten, hogy folyamatosan hatással volt a tervezők, fejlesztők új generációira, az építészekre, a tudósokra, és művészekre, akik azon dolgoznak, hogy létrehozzanak egy fenntartható világot az emberiség számára.

„Közel a 88. évemhez meggyőződésem, hogy az egyetlen dolog, ami velem kapcsolatban számít az az, hogy egy átlagos, egészséges ember vagyok.”

 Magát átlagembernek tekintette, akinek nincs különösebb vagyona vagy felsőfokú képzettsége. Életét mégis ennek a kérdésnek szentelte: egy olyan ember, mint ő, tehet-e az emberiség helyzetének előmozdításáért valami olyasmit, amire a nagyvállalatok, kormányok, magánvállalkozások természetüknél fogva nem képesek.

Buckminster Fuller embermilliókat inspirált figyelemreméltó látásmódjával, és az emberiség szolgálatában való fáradhatatlan kreativitásával.
A több tízezer újítása és a levédett találmányai mellett építészeti és geometriai eredményei, a geodéziai kupola köztudatba hozatala, geometriai számításai, gondolkodása, a szinergetika megalkotása, az efemeralizáció, a kérészéletűség elméletének kidolgozása, a Föld űrhajó című, fenntarthatóságról szóló könyve, és sok más írása mutat számunkra utat egy nagyszerű gondolkodó gondolatainak mezsgyéjén.

„Bucky”-t egész életében egyetlen kérdés foglalkoztatta: „Van-e esélye az emberiségnek arra, hogy hosszú ideig és sikeresen fennmaradjon a Földön, és ha igen, hogyan?”

Föld Űrhajónak nevezte bolygónkat, mely üzemanyagát a naptól kapja és mi vagyunk rajta az asztronauták, a hajó folyamatos karbantartást igényel, ehhez pedig előrehaladott szemléletek kellenek az emberiség tudós-vezetőitől és az egyszerű emberektől egyaránt.
 
Dolgozott a fenntarthatóságért és hitt abban, hogy a bolygón elérhető összes olyan tudás birtokában vagyunk már, ami miatt többé nem a túlélésért kellene az embernek küzdenie. Az összedolgozás egyetlen üdvözítő irányát hangsúlyozta az önzéssel szemben. Bemutatva, hogy a verseny többé nem vezet eredményre, a háborúk ideje az emberiség történelmében lejárt. Meggyőződése volt, hogy Istennek az emberiség számára nagy tervei vannak, amint az emberek felnőnek a feladathoz.
 

WordPress Cookie Plugin by Real Cookie Banner