A passzívan kezelt, BUX-ot lekövető befektetések gyakorlatilag minden más versenytársuk hozamát maguk mögött hagyták 2015-ben. A szárnyalás az év elején volt különösen erős, ekkor viszont az orosz alapok még jobbnak bizonyultak, év végére viszont a makrogazdasági vihar ellenére a magyar alapok kiugró eredménnyel tudták zárni az évet.
A világsztár magyar alapok
Nem mindent rántott magával Kína
Remekül indították 2015-öt a fejlődő piacok, az Oroszországban és a fejlődő ázsiai régióban befektető alapok turbóstarttal vezették a tavaly év eleji top-listákat, azonban a kínai eladási pánik durván visszavetette ezek hozamát a nyár végétől számítva. Eközben a magyar értékpapírok is szépen kezdték az évet és a kínai pánik ellenére pozitívan is tudták zárni, a BUX közel 44 százalékot emelkedett 2015-ben.
A fejlett piaci részvények csak kevésbé váltották be a hozzájuk fűzött reményeket: Amerikában a kevésbé dinamikus fejlődési ütem és a Fed-kamatemelési várakozások, Európában a görög helyzet és a mennyiségi lazítás befolyásolták a tőkepiacokat. A közel-keleti környező országok és a belpolitikai instabilitás, valamint a romló kapcsolatok Oroszországgal különösen lerontották a török piac teljesítményét, a török alapok zárták a legrosszabb hozammal 2015-öt.
Növekvő népszerűség, változó hozamok
Míg az első félévben a magyar alapkezelők részvényalapjai által kezelt vagyon (amelybe a hozamok és az értékesítés egyaránt beletartoznak) 24 százalékkal növekedett a 2014 év végi volumenhez képest, a második félévben a kezelt vagyon növekedésének dinamikája negatív pályára állt, így 2,75 százalékkal csökkent a 2015 első féléves értékhez képest. Éves szinten a fordulat miatt az állománynövekedés "mindössze" 18,33 százalékos volt a 2014 év végi adathoz viszonyítva.
Az alapok kumulált nettó értékesítési adataiból kivehető, hogy egyrészt nőtt a kockázatvállalási kedv Magyarországon, másrészt, hogy az alapok eszközállományának esését elsősorban a hozamok visszaesése okozta a második félévben. Év végére a kumulált nettó értékesítés értéke közel 65 milliárd forint volt, a 2014 év végi 26 milliárd két és félszerese. A részvényalapok kezelt vagyona, illetve népszerűsége a magyar befektetők körében viszont továbbra is viszonylag alacsony a többi befektetési alap értékesítési számaihoz viszonyítva.
A 15 legnagyobb eszközállománnyal rendelkező alap közé 5,11 milliárd forintos kezelt vagyonnal lehetett bekerülni, a lista első helyét továbbra is az OTP Quality alap B sorozata foglalja el, a második helyet az OTP Omega A sorozata szerezte meg a Concorde Részvény alaptól, amely lekerült a harmadik helyre. A top listán a legnagyobb eszközállomány csökkenést egyébként ez az alap szenvedte el fél év alatt, közel kétmilliárd forinttal csökkent a nettó eszközértéke, amely valószínűsíthetően annak is köszönhető, hogy kivezették az Aegon unit-linked termékeiből, éves hozama viszont a legnagyobb 15 alap közül a legjobb. A legnagyobb eszközállomány-növekedéssel arányaiban és értékét tekintve is az Aegon Lengyel Részvényalap intézményi sorozata büszkélkedhet, amely szinte kizárólag értékesítési állománynövekedés, ugyanis az alap 10,4 százalékos negatív hozammal zárta 2015-öt.
Mindenkit levertek a magyar versenyzők
A második félév, és egyben a 2015-ös év nyertesei azok a magyar részvényalapok voltak, amelyek indexkövető politikájuknak megfelelően a BUX-kosarat másolták. A legjobban teljesítő hét alap indexkövető magyar részvényalap vagy ETF, amelyeknek többsége 40 százalék körüli vagy afölötti hozamot ért el.
Előkelő helyen szerepelnek az OTP orosz részvényalapjai is a listán, amelyek nagyot ugrottak az év elején, viszont a második félév makropolitikai kockázatai; az orosz-ukrán konfliktus elhúzódása, a kínával kapcsolatos aggodalmak, az EU gazdasági szankciói, az orosz-török viszony romlása, jelentősen megtépázták az év eleji dinamizmust.
A tavalyi világpiaci események rossz hatással volt viszont a török alapokra, amelyek sereghajtókként végezték az évet: itt az oroszok mellett a migrációs áradat, a régió és az országon belüli politikai kockázatok mind szkeptikussá tették a befektetőket. Emellett Latin-Amerika és Afrika is hasonlóan siralmasan zárta az évet, a fejlődő piacok szinte egyöntetűen vesztesei voltak 2015-nek, ez nagyrészt Kínának is köszönhető.
Három éves időtávon a részvényalapok hozam-szórás mutatói többnyire egy (bár igen széles) sávban mozogtak, voltak azért olyanok, akiknek így is sikerült kitűnniük a tömegből. 3 éves időtávon az OTP Török és az Aegon Orosz alapjai voltak a legnagyobb szórással rendelkező alapok, teljesítményük évesített 10 százalék fölötti mínuszban van három év alatt, a legkisebb volatilitással pedig a Concorde Részvény alapja dolgozott, amely 3 év alatt 17 százalékos hozamot szerzett befektetőinek éves szinten.
A Concorde Részvény alap emiatt az egységnyi szórásra vetített hozamokból számolt Sharpe-mutatók listáján messze az első helyen végzett, ezt követte a Pioneer USA Devizarészvény alapjának intézményi és lakossági sorozata a dobogó második és harmadik helyén. Az elmúlt évek viszonylag stabil amerikai növekedésének köszönhetően számos olyan alap van a lista elején, amelyik ebben a régióban fektet be.
A vizsgált 115 részvényalap közül 16 alapnak nem volt 3 éves időtávon értelmezhető hozam-szórás adata, a fennmaradó 99 alap közül 42 pedig nullát meghaladó Sharpe-mutatóval rendelkezik. Az alábbi ábra a 25 legnagyobb Sharpe-mutatóval rendelkező alapot ábrázolja.
A cikkben szereplő adatok a teljes piaci lefedettség érdekében összevontan tartalmazzák a lakossági és intézményi alapokat, így a TOP-listákban szereplő alapok között előfordulhatnak csak intézményi befektetők számára elérhető alapok is. A listákban a BAMOSZ-tag alapkezelők adatait használtuk fel.
Forrás: portfolio.hu