Sok nő azt gondolja, ha vezető szerepbe kerül, fel kell adnia a nőiességét, az érzéseit, a finomságát. Azt tanultuk, hogy a férfiak a jó vezetők, ezért a nők rájuk akarnak hasonlítani, amikor felelősséget vállalnak valamely területen.
Pedig így elveszíti azt ami, aki ő, ráadásul nem is lesz jó vezető, mert semmiképpen nem tud természetes lenni (hiszen megtagadta női önvalóját). Az emberek megérzik ezt és nem tudnak úgy megbízni benne, mert nem hiteles.Azért is lehet jellemző az az elgondolás, hogy egy nő nem lehet jó vezető, mert a család, a gyerek sok figyelmet elvehet a munkától. Ha feladod, akkor pedig a vágyakozás teheti ugyanezt.
Ezzel ellentétben sok nő vallja az ellenkezőjét. Azok a nők, akiknek sikerült összeegyeztetni a női tulajdonságaikat, vágyaikat, a családot a vezetői szereppel.
Ők azt mondják: Nem férfiasnak kell lenni, ha nőként vezető akarsz lenni. Nem kell feladnod az érzéseidet, érzékenységedet, finomságodat vagy épp a családot.
Azt is mondják, a női intuíciót a vezetés szolgálatába lehet állítani. Manapság, az exponenciális technológiai ipari forradalom korában, amikor minden olyan logikus és kocka, nagyon nagy szükség van a másik oldalra, különben a világ kibillen az egyensúlyából.
A női önbecsülés, önbizalom nem férfiasságot jelent, hanem olyan hozzáadott értéket, mely nélkül nem lenne teljes semmi.
A kizárólagos egyoldalú vezetés elbillenti az egyensúlyt, egypólusúvá teszi a dolgokat.
A kétpólusú vezetés harmóniát hozhat a cég életébe és talán nagyobb sikert. Tudjuk jól, a sikeres férfi vezetők mellett mindig áll egy nő –és fordítva is igaz lehet, csak arról még nem halottunk annyit.