A szédülés több szervrendszer, többek között a belső fülből kiinduló egyensúlyrendszer működészavara. Lehet forgó jellegű, érezhetünk térbeli bizonytalanságot vagy járás bizonytalanságot.
Valódi szédülésről akkor beszélünk, ha annak kiváltó oka az egyensúlyérző rendszer zavara. Ez többnyire forgó jellegű, vagy a beteg úgy érzi, hogy emelkedik, süllyed vele a talaj.
Nem valódi szédülés okai között ingadozó vérnyomás, fertőző betegég, cukorbaj vagy lelki tényezők szerepelnek. Általában bizonytalanság érzéssel jár.
Spondylogén vagy cervicogén szédülések a cervicalis spondylarthrosissal kapcsolatos, meghatározott fejmozgás által kiváltott, rövid időtartamú szédüléses attacok.
A nyaki gerinc degeneratív elváltozásaival összefüggő szédülések kezelésére gyakran alkalmazunk fizioterápiát, hiszen a vesztibularis rendszer aktivitásának asszimetriája a nyaki izmok aszimmetrikus feszülését okozza.
A spasztikus nyakizmok rengeteg proprioceptív ingerrel bombázzák a vesztibularis rendszer magvait, ami szédülést eredményez.
Fizioterápiával, a nyakizmok nyújtásával és aktív tornájával az így kialakult cirkulus viciosust meg lehet törni.