Már isz. 89-ben volt Budán fürdő Aquincumban, a 4. századtól pedig erősödött a hun jelenlét. Árpád vezér a „hajdani Attila várát” választotta törzse szálláshelyéül, és itt is temették el 907-ben. A 12. században Pestet már fal vette körül. 1230-ban kiváltságlevelet kapott II. Endrétől. Az 1241/42-es télen a tatárok elérték. Kővárat építettek 1247-1265 között a várhegyen. Szabad királyi város lett 1470 körül.
A király 1784-ben Budára helyezte az ország kormányaként működő Helytartótanácsot, és a Magyar Kamarát, bár az országgyűlések színhelye egyelőre Pozsony maradt. 1799 júniusában a Városligetben 2000 napszámos munkálkodott a mocsaras terület lecsapolásán. 1810-ben a vártól délre húzódó városrészben, a rácok által lakott Tabánban nagy tűzvész pusztított. A Tabán az 1930-as évekig létezett, amikor is a házait lebontották. Ma park van a helyén.
19. század második felére időszerűvé vált Buda és Pest, Óbuda és a Margit sziget egyesítése, amit az országgyűlés 1872-ben meg is szavazott.
Ma van (szeptember 2.) Buda visszafoglalásának 329. évfordulója. A 150. éves muszlim-török uralom alól felszabaduló város jelentette Magyarország kapuját. A nyugati (főként a Habsburg korona országai) és a magyar hadak (a Szent Liga) együttes erővel, több hónapos véres ostrom után szeptember 2-i rohamukkal vetették ki végleg a törököket a budai várból.
Az egész kontinensen emléklapokat nyomtattak, és emlékérmeket vertek a hatalmas győzelem emlékére. Hazánk elvesztésével a törököknek az utolsó esélyeik is elúsztak az öreg kontinens meghódítására.
A harcok után a vár porig égett, a fosztogatások pedig hatalmas mértéket öltöttek. Az ostrom részletes leírását a Vitézség tüköri nevű Facebook-oldalon olvashatjátok.
Kép: Az ostrom alatt álló Buda, jobbra a Gellért-hegy, a túloldalon pedig az V.kerület
Forrás: 13.kerulet.ittlakunk.hu, wikipedia.hu