Gyakorlatilag nem telik el úgy nap, hogy ne találkoznánk az olaj árfolyamáról szóló hírrel, a bő egy éve tartó árfolyamesés következtében pedig akár jó lehetőségnek is tűnhet ebbe fektetni. De milyen eszközökkel tehetjük ezt meg? Tényleg érdemes az olajra spekulálni? Kinek és hogyan éri meg az árupiaci befektetés?
Utoljára 2003-ban zuhant le ilyen drasztikusan az olaj ára, amikor elérte a 30 dollár alatti szintet. Több mint 12 évvel ezelőtt történt, hogy az amerikai West Texas Intermediate (WTI), illetve az Európában irányadó északi-tengeri Brent könnyűolajfajták hordónkénti ára a 30 dolláros lélektani határ alá süllyedtek. Idén januárban újra történelmi mélyponton állt az olaj hordónkénti ára: ismét 30 dollár alá süllyedt. Az elmúlt évekre jellemzően 100 dollár körül mozgott a nyersanyag ára, így jól látszik, hogy milyen drasztikus esés a mostani. Egyes extrém elemzések szerint a még ennél sokkal drasztikusabb esés sem elképzelhetetlen: a Goldman Sachs és a Morgan Stanley elemzői például 20 dollárt jósolnak lehetséges mélypontként, Dennis Gartman 15 dollárról beszélt, míg a Standard Chartered 10 dollárt emleget – egymást licitálják alul a nyersanyag áresését jósolók. Extrém példa, de olyanok is akadnak, például Gail Tverberg, aki Our Finite World nevű blogjában egyenesen negatív olajárakról beszél.
Mégis minek köszönhető az olaj árának ilyen drasztikus csökkenése? Először is, jelenleg az olajpiacon nagy a túlkínálat, ez pedig lenyomja az árakat. Tovább tetőzte a helyzetet Irán színre lépése: a nemzetközi szankció feloldása után az ország bejelentette, hogy kész napi 500 ezer hordóval növelni olajkivitelét. Iránt egyébként még 2012 év elején sújtotta olajembargóval az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok az ország rohamtempóban haladó atomprogramja miatt. Ennek hatására a két gazdasági nagyhatalom folyamatosan csökkentette iráni olajimportját, aminek következtében az iráni olajexport drasztikusan lecsökkent. Irán a világ öt legnagyobb bizonyított kőolajkészlettel rendelkező országainak egyike. A szankciókat nemrég feloldották, így Irán újra képessé vált kőolajat exportálni, ami tovább fokozta a túltermelés miatt kialakult áresést. Több elemző a túlkínálat mellett a tárolókapacitás szűkülésével magyarázza a drasztikus áresést. A prognózis az elkövetkező egy évre sem kecsegtet túl sok jóval, hiszen az átlagos olaj-árak alacsony szinten maradnak még egy jó darabig, az olajfelesleg is megmarad, a kereslet viszont csak lassan fog növekedni, többek között a kínai gazdaság lassuló növekedése miatt is.
Az elmúlt bő egy évben a nyersanyagok piacán intenzív esés volt tapasztalható. Ugyanakkor volt olyan befektető, aki e körülmény ellenére is meg tudta tartani nyereségességét. Tudnunk kell azonban, hogy a nyersanyagok mindig is a rendkívül kockázatos befektetési formák közé tartoztak. Természetesen ez a tény ma fokozottan érvényes, ezért az ilyen típusú befektetéseket kizárólag a nagy kockázatvállalási hajlandósággal bíró befektetőknek ajánlják. Kétségkívül a legkényelmesebb nyersanyagbefektetést a különféle nyersanyagokat tartalmazó befektetési alapok szolgáltatják. Ezek közül találhatunk olyat, ami kifejezetten egyféle nyersanyagba invesztál, ám akad olyan is, amely több fajtába is befektet. A különféle befektetési alapokról szóló cikkünket megtalálod ezen a linken. A nyersanyag, más néven árupiaci alapok megvásárlásával komplett portfóliókból válogathatsz. Az alapoknak egy nagyon fontos tulajdonsága, hogy akár az árfolyamesés után is képesek profitot termelni. Azonban semmiképpen nem tanácsos az összes pénzünket egy ennyire kockázatos befektetési típusban tartani, fontos hogy diverzifikáljuk a befektetésünket.
Van lehetőségünk arra is, hogy pénzünket ETF-ekbe, azaz tőzsdén közvetlenül elérhető befektetési alapokba (Exchange Traded Fund – ETF) fektessük. Ezek befektetési alapok, amellyel a tőzsdén folyamatosan kereskedhetünk, árfolyamuk ugyanúgy ingadozik, mint a részvények árfolyama, értékük pedig a hozzájuk tartozó alaptermék (vagy termékek) mozgását követi le. Olaj ETF-ből rengeteg van a nemzetközi piacokon, érdemes körültekintően kiválasztani a nekünk szimpatikust. Akik ilyenbe fektetnek, azért szeretik, mert kereskedése gyors, egyszerű, és olcsó, ráadásul tőkeáttételes kereskedésre és shortolásra is van lehetőség – esetünkben például az olaj árfolyamának esése kapcsán.
A befektetési alapokon túl dönthetünk úgy is, hogy olajjal foglalkozó cégbe, illetve cégekbe fektetünk. Itt viszont jól meg kell nézni, hogy pontosan mibe vágjuk a fejszénket: a kizárólag olaj kitermeléssel foglalkozó cégek árfolyamát sújtja az olaj árfolyamesése; míg az olaj- finomító és forgalmazó cégek profitábilisak lehetnek. Vannak olyan cégek is, melyek mindkét üzletágban jelen vannak, és sokszor előfordul, hogy papírjaik árfolyama az olaj áringadozásától érintetlen marad, és éppen egy teljesen más okból emelkedik vagy csökken. Az ilyen tőzsdei befektetéseknél érdemes kicsit jobban körüljárni a kiszemelt társaságot, elemzéseket és híreket olvasni róla, a befektetést pedig megfelelő időtáv stratégiában kezelni: azaz, előre meghatározni, meddig szeretnénk pénzünket itt dolgoztatni, vagy milyen árfolyamon szeretnénk kiszállni, természetesen megfelelő veszteségcsökkentő biztonsági padlók beépítésével.
Mindezek mellett közvetlenül is befektethetünk olajba, ún. tőzsdei certifikátok megvásárlásával vagy árupiaci megbízásokkal. Ezeknél is rendkívül fontos, hogy értsük, mibe fektetünk, és mindenképpen konzultáljunk szakemberrel!
Ha tehát merünk kockázatosan invesztálni, illetve képesek vagyunk annyit nélkülözni, amennyinek az esetleges elvesztése esetén sem lesz negatív hozadéka az életkörülményeinkre nézve, akkor a nyersanyag alapokba történő befektetés jó lehetőség lehet. De ne feledjük el, hogy a befektetés nem sprint, hanem maraton!
Forrás: nextlevel.hu