Aranykor címmel Professor emeritus Fekete György Kossuth-díjas belsőépítész, iparművész, a Magyar Művészeti Akadémia elnökének alkotásaiból május 8-án (szerdán) 15 órakor nyílik kiállítás a DMK Belvárosi Galériájában.
“Aranykor” – Professor emeritus FEKETE GYÖRGY Kossuth-díjas belsőépítész, iparművész kiállítása
Köszöntőt mond: Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára
Megnyitja: dr. Fekete Károly egyetemi tanár, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora
Helyszín: Belvárosi Galéria
A tervezőművész 1957-ben szerzett kitüntetéses belsőépítész diplomát az Iparművészeti Főiskolán és 1964-ig dolgozott Gádoros Lajos építész műtermében az Általános Épülettervező Vállalatnál. Ez időben 
több nagyberuházás tervezésében vett részt. Majd önálló műtermet létesített, amelyben oktatási, kereskedelmi, egészségügyi, igazgatási és kulturális létesítmények belsőépítészeti tervei fogalmazódtak meg. Folyamatosan készített bútor- és tárgysorozat terveket is, közülük többet az Iparművészeti Vállalat boltjaiban forgalmaztak. Dokumentációinak száma mintegy háromszázötven. Közöttük hazai alkalmakon és Magyarország képviseletében mintegy harminc országban százhetven kiállítási terve valósult meg Európában, Ázsiában, Afrikában, Amerikában.
Murális pályázatok nyerteseként több műve kapott helyet középületek enteriőrjeiben. Több száz szakcikk és tanulmány írója, hat televíziós sorozat környezetkultúrájával foglalkozó adásának forgatókönyvírója és műsorvezetője volt. Igazgatta a Budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolát, később az Iparművészeti Vállalat művészeti vezetője lett, majd alelnöke a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének.
1990-ben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkárává nevezték ki, később parlamenti képviselővé választották és a kulturális bizottság tagjává. Egyik alapítója és első elnöke volt a Nemzeti Kulturális Alapnak. 1996-ban habilitált egyetemi tanárrá a Nyugat-magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetében Sopronban, melynek ma Professor emeritusa. Újraalapította a Magyar Iparművészet című folyóiratot, azt főszerkesztőként jegyezve. Alapító alelnöke a Magyar Örökségeket megnevező Bizottságnak.
2002-ben nagyszabású életmű-kiállításon adott számot belsőépítészeti életművéről a Vigadó Galériában. Könyv alakban eddig tizenöt kötetben jelentek meg folyamatosan művésztársaival folytatott beszélgetései, esszéi, versei, cikkgyűjteményei. 1996-tól tagja a Magyar Művészeti Akadémiának, ma a köztestületté váló intézmény első választott elnöke.
Munkácsy-díjas, Érdemes Művész, Magyar Művészetért-díjas, a Köztársasági Elnöki Érdemrend tulajdonosa, Kossuth-díjas.
2013 májusában életmű-kiállításán azokat a famozaik kompozíciókat, grafikákat, tárgyakat, kisplasztikákat, könyveket és illusztrációkat mutatja be a Belvárosi Galériában, melyek nem köthetőek szigorúan a belsőépítészeti tervező tevékenységéhez.
Fekete György belsőépítész, egyetemi tanár, akadémikus
Tervezői ars poeticám
A tervezés egyidejűleg morális és szakmai megnyilvánulás; az alkotó személyiség filozófiai alapállásának, a mindenkori technikai lehetőségeknek és a megbízói igényeknek okos egyeztetése. Eredménye túlél bennünket, innen is a felelőssége. Ennek a moralitásnak kell vezérelnie a tanári magatartást szakszerűségben, önzetlenségben, pontosságban és a szigorban. Ennek ellentételezése hallgatói oldalról az aktív jelenlét, az alternatívákra képes gondolkodás, a szellemi befektetés és a csoportmunka többletének igénye.
A tervezés mérhető nemzettudat. A világszínvonal ezernyi patrióta érték összessége. Általános értékek létrejöttéhez az tud igazán hozzájárulni, aki létrehozza saját lokális értékeit, és azokat eredményesen integrálja az egészbe. Szellemi teljesítményeket aligha lehet forráshelyeikre eredményesen visszaexportálni.
A múlt iránti tisztelet, kultúratörténeti jártasság, magas műveltségi szint – tervezőművésznél – alapkövetelmény. Ugyanakkor a tervező az, aki a jövő alakításának letéteményese. A tegnap, a ma és a kikövetkeztetett holnap keze nyomán válik egységgé. Kapcsolatuk hiánya létük értelmét kérdőjelezi meg.
A tervezés: beleérzés. Empátiahiányos, tapintatlan, antihumánus tervező: önellentmondás.
A tervező nem izolált alkotó, hanem a tárgyalások, a meggyőzések, a szakszerű megfogalmazások, az eredményes megállapodások kulcsszemélye. Képességeit ez irányban is ki kell művelnie.
A tervezőképzés színhelye nem iskola, hanem műhely, amelyben az oktatók és tanulók együtt dolgozva alakítják a mestermunkát, az embert. Az alternatív megoldások lehetővé teszik az egyéni indíttatások érvényre jutását, a bírálatok pedig kollégák közötti eszmecserék. Kevesebbet kívánni értelmetlen, többet tisztességtelen.
A tervezőművész-oktatás kis évfolyam- és csoportlétszámai a tanítás személyességében rejlő óriási pedagógiai többlet lehetőségeit kínálják. Kiaknázásuk elmulasztása több mint vétek… (Lásd: Fekete György, Belső tárlat, 2002, 1966-os írás)
Személyes életrajzi adatok – 
1932. szeptember 28., Zalaegerszeg, Magyarország
Középiskola: Kohó és Gépipari Technikum, Budapest, 1948-1952
Magyar Iparművészeti Főiskola, Budapest, 1952-1957
Feleség: Bihari Iboly, Házasságkötés év: 1957. Halálozás éve: 1993
Második házasságkötés: Sunyovszky Sylvia, év: 1994
Gyermek: Fekete Zsolt, év 1959
Unokák: Dávid (1983) és Sylvia, (1997)
– munkahelyek
1957-től196-ig ÁÉTV – irányító tervező
1964-től – szabadfoglalkozású iparművész
1980-től1983-ig Képző és Iparművészeti Szakközépiskola igazgatója
1986-től 1989-ig Iparművészeti Vállalat művészeti vezetője
1990-től 1994-ig Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára
1994-től 1998-ig Országgyűlési képviselő
1997-től – egyetemi tanár a Nyugat-Magyarországi Egyetemen, Sopron
Forrás: Debreceni Művelődési Központ