Egy teljes várost átszövő nagyszabású projektek helyett hosszabb távon hatékonyabbak az apróbb, de bővíthető okosváros-megoldások.
A technológiai cégeket patornáló Azcende kockázati tőkealap-kezelő kutatásai szerint számos példa igazolja, hogy eleinte sokkal hasznosabbak azok az IoT-projektek, melyek a város egy fókuszált gondjára adnak megoldást. Alok Patel, a cég feje szerint már jelenleg is egy tucat technológiai fejlesztés áll rendelkezésre, melyek elkezdhetik lassan, de biztosan intelligenssé tenni a városokat.
Szerinte szükség lenne arra, hogy a helyi vezetés több magán tőkét engedjen a smart city projektekbe, de ugyanakkor kifejtette, hogy ez idáig sem a kormányok, sem a cégek nem találták még meg az együttműködés legtökéletesebb metódusát. „Mindkét félnek felül kell múlnia magát, hogy új megközelítéseket találjanak a közös munkára”.
Zavarodott magánszektor – ötletek nélküli közszféra
A Habitats for Humans című tanulmányt Sydney és Melbourne üzleti vezetőinek kerekasztal-beszélgetései ihlették. Szinte minden érintett piaci szegmens képviseltette magát. Az építőipartól kezdve a pénzügyi és logisztikai cégeken keresztül egészen az oktatásig. A jelenlévők zöme frusztrációjának adott hangot, mivel hiába tudják, hogyan lehetne számos közérdekű problémát megoldani a technológia segítségével, nem képesek mit tenni a korlátozó jogszabályokkal és városvezetési irányelvekkel szemben.
Az önkormányzatok sincsenek rózsásabb helyzetben, ugyanis a teljes városokat behálózó okosmegoldások akkora szervezést és olyan szintű pénzügyi forrásokat igényelnének, melyet képtelenek letenni az asztalra. A jelentés alapján sokkal célszerűbb volna, ha a politikai vezetés nyitottabb lenne aziránt, hogy a privátszféra cégei kisebb horderejű problémákat oldjanak meg, amire a profitot biztosító kereslet is szavatolható. A kisebb fejlesztéseket követően a kész tudásanyagot pedig már egyszerűbb város méretűre bővíteni és bevezetni.
A titok az adatmegosztásban rejlik
A jelentés egy korábbi Deloitte által készített tanulmányt is idéz, mely szerint az adatok kezelése központi szerephez jut majd a jövőben az okos városok kérdésében. A városvezetések így is nagy mennyiségű adatot gyűjtenek a számos általuk felügyelt infrastruktúra segítségével. Ezekből hatékony elemzésekkel ki lehetne nyerni, hogy mire van leginkább szüksége a településnek. Mondani sem kell ezen a területen is jól átgondolt stratégiára van szükség ahhoz, hogy miként jussanak hozzá a vállalatok az érzékeny információkhoz anélkül, hogy a magánélethez való jog sérülne.
Alapvetően a legkardinálisabb következtetés az, hogy az önkormányzatoknak példát kell venniük a startupokat támogató befektetési alapokról. A valódi megoldásokhoz az első lépés, hogy kisebb méretű projektek kereteinn belül, lelkes fejlesztők segítségével kutassák a megoldásokat. Majd az innovációkat a jövőben akár a kormányzati vagy a magánszektorból érkező befektetésekkel lehet országos vagy globális szintre expandálni.
