Lehet színes és felújított, modernizált, hőszigetelt és minden szempontból új – egy panel csak panel marad.
Kivéve, ha olyan fantáziával és kreativitással szépítik meg, mint ahogy a fotókon látszik. 
Már a panel szó maga is utal a hangulatra. Az egyhangúságra, a monotonitásra, a minden szürke életérzésre. Arra, hogy vasárnap délben a káposzta és a pörkölt szaga járja be a lépcsőházakat, hogy este már a bundáskenyér fáradt olaja terjengjen…
A látszólag megváltoztathatatlanul unalmas és egyhangú kis kreativitással, fantáziával és merészséggel feledteti a szürkeséget: nem csupán újat, de hangulatosat, kedveset is alkothatunk egy házból. Akár egy panelból is. Nem kellett hozzá sok: pár ecset, egy-egy művész, és sokkal több lelkes követő.
A házak pedig életre keltek. Kaptak színt, stílust, egyéni megjelenést…
Ilyen ház még nincs sok. De lehet, hogy mint oly sokszor, csak ennyi, egy úttörő kell ahhoz, hogy változzanak a dolgok.
forrás: http://www.lakaskultura.hu