Létezik egy olcsó, környezetbarát megoldás, hogy a nagyvárosokban is lehessen közlekedni. A világon egyre több helyen vonják be a közösségi közlekedésbe a lanovkákat. Sípálya helyett plázákhoz és gyárakhoz mennek a városi libegők. Dél-Amerikában már beváltak, a svájci Fribourgban is épülhet egy.
Budapesten 1970 óta jár a Libegő Zugliget és a János-hegy között. Az 1 kilométernél kicsivel hosszabb drótkötélpályás felvonót jó eséllyel senki sem használja munkába járásra. Eredetileg sem erre épült: a budai hegyek turizmusát akarták fellendíteni vele.
A világ legtöbb lanovkája ugyanígy kirándulóknak és síelőknek épült, de az elmúlt években egyre több nagyváros dönt úgy, hogy az autóközlekedést, drótkötélpályás felvonóval váltja ki. Most a svájci Fribourgban 25 millió frankért (mintegy 7,2 milliárd forintért) építenének egy lanovkát, vagyis „egyfajta fülkés libegőt” a város kórháza és egy új lakónegyed közé – írja a The Local.ch.
A beruházás 2021-re készülhet el, ha a lakosság elfogadja a terveket. A városvezetés érvei egyszerűek: olcsóbb, mint bármilyen más kötöttpályás közlekedési eszköz, környezetbarát, csendes és biztonságos.
Erre számos példát hoznak a tervezők, például Dél-Amerikából. La Plazban jelentősen, a becslések szerint 10 százalékkal csökkent a forgalom, miután a hegyes vidéken megépült az első városi lanovka. Sokan választották ahelyett, hogy autóba üljenek, mert ez a leggyorsabb út két hegy között. De gondolaliftet épített a venezuelai Caracas és a kolumbiai Medellin, sőt még Londonban is ezrek mennek át naponta Greenwichből Leanmouthba. Az út olcsóbb, mintha metróval mennének három megállót.
Nem Dél-Amerikából jön az ötlet a közlekedési eszköz városi hasznosítására: először 1934-ben épült lanovka a franciaországi Grenoble-ben. A város melletti dombon egy erődöt kötöttek össze a központtal. Manapság már nemcsak turisták, de a városi lakosság is használja.
A franciák le is porolták az ötletet, 2017-ben Toulouse-ban a Garonne folyó fölött közlekedik majd egy lanovka. 
Gondolaliftek építéséhez nem kell elbontani városnegyedeket, a kivitelezés alatt sincsenek dugók. A városvezetők emellett azért is választják egyre többször ezt a megoldást, mert olcsóak: a londoni Emirates Air Line feleannyiba került, mintha egy ugyanilyen hosszú villamos vonalat építettek volna a szárazföldön. Ha egy Temze-hidat is rászámolunk, akkor négyszer olcsóbb volt a 60 millió fontos (24 milliárd forintos) beruházás, mint ugyanez síneken. A londoni lanovka ráadásul óránként 3500 (nagyjából 30 busznyi) embert szállíthat a végállomások között. Nemcsoda, hogy buszok helyett Párizsban, Hongkongban és Zürichben is gondolaliftekben gondolkodnak.
Forrás: index.hu