62 embernek annyi vagyona van, mint a világ szegényebbik felének
A világ 62 leggazdagabb emberének vagyona felér a teljes népesség szegényebbik felének, azaz 3,5 milliárd ember vagyonával az Oxfam nemzetközi jótékonysági szervezet egy új kutatása szerint. Öt évvel ezelőtt még 388 fő vagyona tette ki a népesség felét, vagyis időközben a leggazdagabbak még gazdagabbak, a szegények pedig még szegényebbek lettek.
A világ 62 leggazdagabb emberének vagyona 44 százalékkal 1760 milliárd dollárra emelkedett 2010 óta, miközben a legszegényebb 3,5 milliárd emberé 41 százalékkal csökkent, állítja a davosi Világgazdasági Fórum (WEF) kezdetének idejére időzített jelentés. A leggazdagabbak majdnem fele az Egyesült Államokban él, 17-en európaiak, a többiek olyan országokból származnak, mint Kína, Brazília, Mexikó, Japán vagy Szaúd-Arábia.
A világ, ahogy az 1 százalék látja
A magánszemélyek vagyonának egytizenkettede (körülbelül 7600 milliárd dollár), az afrikai pénzügyi vagyonnak pedig 30 százaléka offshore-számlákon található a világban. Ha ezek után a pénzek után is normális módon adóznának, az 204 milliárd dollárnyi extra forrást jelentene a kormányoknak évente Gabriel Zucman, a kaliforniai egyetem adjunktusának számításai szerint. Winnie Byanima, az Oxfam ügyvezető igazgatója szerint 201 vezető multinacionális vállalat közül 188 legalább egy adóparadicsomban jelen van.
Egy férfi lebeg az 57. emeleti medencében a szingapúri Marina Bay Sands Hotelben.
(Fotó: Galimberti & Woods / One Percent Show)
Vagyoni egyenlőtlenség mindig létezett, de az elmúlt évtizedekben soha nem látott méreteket öltött világszerte. Ma a legfelső 1 százalék birtokolja a világ vagyonának felét, míg a legalsó 50 százalék a vagyon mindössze 1 százalékát. Ezt a különbséget próbálja megragadni egy most indult fotós projekt, ami Kickstarteren szedte össze a megvalósításhoz szükséges 75 ezer dollárt.
A gazdagoknak sok pénzük van. Ez talán a világ legegyszerűbb megállapítása, de vajon mennyire gazdag az, akinek valóban sok pénze van? Erről nem kapunk teljes képet, ha a gazdagságot csak a hollywood-i értelemben vett külsőségek szerint mérjük. A legnagyobb hedge fundok vezetői milliárd dolláros vagyonokon ülnek, a nevük mégis ismeretlen a köztudatban. A Harvard Business School arról kérdezte az amerikai embereket, mennyi lehet a jövedelemkülönbség a nagyvállalati vezetők és a legkisebb rangú dolgozóik között. A legtöbben harminszoros különbséget saccoltak, a valóság viszont meg sem közelíti ezt a becslést. A leggazdagabbak 350-szer több pénzt visznek haza, mint a legszegényebbek.
Az 1%: kiváltságok az egyenlőtlenség korában című fotókönyv és kiállítássorozat azzal a megközelítéssel szeretne szakítani, ahogy a dokumentarista fotográfia a vagyont általában annak hiányával illusztrálja. A Myles Little által szerkesztett album a leggazdagabbak és a legszegényebbek közötti különbséget próbálja megragadni. Azt megmutatni, milyennek látják a világot azok, akik a kiváltságos 1% szemüvegén keresztül néznek le rá.
A Monte-Carlo-i operaház terme Monacóban
(Fotó: David Leventi / One Percent Show)
A leggazdagabb 62 ember és a legszegényebb 50% vagyonának alakulása
Bár a mélyszegénységben élők száma 1990 és 2010 között a felére csökkent, a legszegényebb 10 százalék éves átlagos jövedelme kevesebb mint 3 dollárral emelkedett az elmúlt 25 évben. A számítások azt mutatják, hogy ha az utóbbi 20 évben nem nőtt volna tovább az egyenlőtlenség, a mostanihoz képest 200 millióval több ember emelkedhetett volna ki a szegénységből. Az Oxfam szerint a mélyszegénység 2030-ig történő teljes felszámolásához a kormányoknak a cégektől és a magánszemélyektől is be kell szedniük az összes őket terhelő adót.
Százmilliók emelkedtek ki a szegénységből
Huszonöt éve még a Föld népességének 40 százaléka volt szegény, idén már csak minden tizedik ember. Arra viszont kicsi az esély, hogy a trend folytatódjon. Tíz ábra a világ szegénységéről.
Az Oxfam szerint a magas, illetve alacsony jövedelemmel rendelkezők közötti szakadék is egyre nagyobb, különösen igaz ez az Egyesült Államokban. Ott, ahol a legnagyobb cégek vezérigazgatóinak fizetése 50 százalékkal emelkedett 2009 óta, viszont az átlagos bérszínvonal alig mozdult: a minimálbér óránként 7,25 dollárt teszi ki 2009 óta, miközben a megélhetés költsége jelentősen nőtt.
Forrás: Oxfam, index.hu