A vállalatok 26 százalékánál a fluktuáció mértéke meghaladja a 10 százalékot, mialatt a kilépő munkatársak pótlása gyakran több millió forintos költséggel járnak. – tudjuk meg a BDO Magyarország és a Blooment Alapítvány közelmúltban lefolytatott, több mint száz vállalkozást érintő kutatásából. A fluktuáció csökkentése az eredményesebb toborzási módszerek használata mellett az utánpótlásképzés fejlesztésével, a gyakornoki munkakörökhöz köthető mentorprogramok létrehozásával érhető el.
A felmérés eredménye alapján a magas fluktuációs arány mellett különösen ijesztő, hogy a frissen kiválasztott alkalmazottak 24 százaléka rövid időn belül távozik a vállalattól (vagy nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, vagy talál egy számára kecsegtetőbb helyet), így az alkalmazásukba ölt költség és energia esetükben sosem térül meg.
„Tapasztalataink egyértelműen azt igazolják, hogy egy megfelelően felépített utánpótlás képzési rendszer jelentősen lassíthatja a szervezetben tapasztalható fluktuációt – hangsúlyozza Szegedi Levente, a Blooment Alapítvány kuratóriumi elnöke. – Amennyiben a cégek hajlandóságot mutatnak energiát fektetni abba, hogy önmaguk neveljék ki a kollégáikat, és például már a gyakornoki pozíciókhoz kapcsolódva is optimális mentorprogramokat szervezzenek, már rövid idő után is érezhetően motiváltabb munkatársakkal, sokkal kevésbé megosztott vállalati kultúrában tudnak termelni, amely alapvetően erősíti az alkalmazottak elkötelezettségét.”
A munkaerő-utánpótlás igen drága mulatság
A fluktuáció csökkentése egyre komolyabb hatékonyságnövelő faktor. A felmérésnek arra a kérdésére, hogy mekkora kiadással (hirdetés, kiválasztási tevékenységek: interjúk, tesztek, adminisztráció, stb.) jár egy új alkalmazott felvétele, a megkérdezett vállalatok 29 százaléka adott meg 1 millió forintnál nagyobb összeget. Ez azonban még messze nem a teljes költség, hiszen az új munkatársat be is kell tanítani: ilyen esetben már a vállalkozások 35 százaléka számol be milliós értékű további közvetlen és közvetett költségről.
„A valóságban a toborzási és a betanítási költségek a legtöbb esetben még a felmérés során kapott eredményeket is túlszárnyalják, hiszen a cégek többsége gyakran a közvetett, kapcsolódó költségelemeket nem is veszik figyelembe, amikor ezeket a költségeket kalkulálják” – emeli ki Szegedi Levente.
Nem kizárólag pénzt, hanem az időt is emészti a munkatársak pótlása
Az egyre szélesebb spektrumú foglalkoztatási ágazatokban mutatkozó munkaerőhiány rendkívül megnehezítette a toborzással foglalkozó szakemberek helyzetét. A felmérés tanúbizonysága szerint a vállalkozások 77 százalékának több mint 2 hónapot vesz igénybe egy megüresedett munkakör betöltése: 64 százalék 2-3 hónapos, 12 százalék 3-6 hónapos, míg 5 százalék fél évnél is több átlagos időt határozott meg a pótláshoz szükséges időként.
A válaszolók 38 százaléka úgy tartja legkevesebb 3-6 hónapra, további 9 százalékuk szerint több mint fél év kell ahhoz, hogy a betanított munkatárs 100 százalékos hatékonysággal tevékenykedjen, és a betanítás többé ne igényelje a többi alkalmazott plusz hozzájárulását tapasztalatátadás, illetve helyettesítések gyanánt.