Egy biztonsági háló a pénzbetéteink védelmére, ha valami balul sülne el. Röviden így lehetne jellemezni az OBA-t, azaz az Országos Betétbiztosítási Alapot. Az 1993 óta létező OBA azonban egy kicsivel több ennél a fél mondatnál. Nézzük meg, mit kell tudnunk az OBA-ról, a betétesek korszerű védelmi vonaláról!
A Befektető-védelmi Alaphoz, azaz a BEVA-hoz hasonlóan az OBA is a tagintézetek befizetéseiből tudja finanszírozni a kifizetéseit. Az OBA tagjai bankok, hitelintézetek, takarékszövetkezetek, és lakástakarékok, ugyanakkor nem tartoznak az Országos Betétbiztosítási Alap tagjaihoz például az önkéntes nyugdíjpénztárak, hiszen ezek nem betéteket gyűjtenek. A közvetlen állami garancia megszűntével az OBA lépett életbe 1993-ban. Ez az alap a garancia arra az esetre, ha az a szolgáltató, akinél pénzbetéttel rendelkezik, valamilyen oknál fogva fizetésképtelenné válik, akkor sem kell aggódnunk, az OBA bizonyos összeghatárig kártalanítani fog bennünket.
Természetesen mindenkit az érdekel, hogy mégis mekkora összegig kártalanít az OBA? Az alap minden olyan betétre fizet, amelynél a tulajdonos személy név szerint azonosítható, legyen az akár természetes személy, akár jogi személy. Ez jelentheti azt is, hogy ha valaki ugyanannál a pénzintézetnél természetes személyként is és jogi személyként, azaz mondjuk cégként vagy egyéni vállalkozóként is vezet egy-egy számlát, akkor az két külön személynek számít. Az OBA egy személynek egy hitelintézetnél legfeljebb 100 ezer eurónak megfelelő forintösszegig fizet kártalanítást. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben a megtakarítónak egyidejűleg több szolgáltatónál is van pénzbetéte, minden egyes intézetnél jogosult a kártalanításra a maximális összegig. Ugyanakkor a már említett jogi és természetes személy esetén is kétszeresen jogosult a kártérítésre. A 100 ezer eurós limitet a tőke és a kamata nem lépheti túl (az ezt meghaladó részt már nem térítik), és az esetleges tartozást és a kamatadót és az EHO-t levonják belőle. Tehát ha egy szolgáltatónál 100 ezer eurónak megfelelő pénzösszegnél több pénzünk van, mondjuk természetes személyként (akárhány számlán), akkor a 100 ezer feletti résztől sajnos búcsút kell vennünk.
Az OBA védelme nem csak a szigorúan vett pénzbetétekre terjed ki, hanem a kötvényekre, lakástakarék-pénztárakra is, de nem terjed ki az értékpapírokra és a már említett önkéntes nyugdíjpénztárakra és természetesen a lízing cégek sem tartoznak bele. Magyarországon az összes helyi bank és takarékszövetkezet az OBA által védett. Ami a devizát illeti, csak az EGK és az OECD tagországok devizái élveznek védettséget és ezeket az összegeket is forintban fogják kifizetni.
Mi történik, ha nincs elég fedezete az alapnak? Sajnos előfordulhat ilyen, amikor több kisebb vagy egy-egy nagyobb szolgáltató jelent csődöt, láttunk hasonlókat sajnos a brókerbotrányoknál. Ilyenkor az alap áthidaló hitelt vesz fel, vagy pótbefizetésre szólítja fel a tagokat, vagy mindkettő: hitelt is felvesz és a tagokat is plusz befizetésekre kötelezi.
Forrás: nextlevel.hu