A felelős üzleti működés lassacskán a helyére kerül: a céges stratégiák középpontjába. A vállalatok kezdik belátni: a túlélés feltétele, hogy reagáljanak a világ problémáira, és a maguk módján részt vegyenek azok megoldásában. Korántsem öncélú jótékonyságról van tehát szó.
A sokak számára a hatalmas természeti katasztrófát okozó tengeri olajszennyezésről ismert Exxon nemrég bejelentette: tíz év alatt egész működését a fenntarthatóság jegyében alakítja át. Meg is tette az első lépéseket. Többek között új részvénytípust vezetett be, amelynek értéke a pénzügyi eredmények mellett a környezeti hatásokra is reagál, tízezer töltőállomását pedig a fenntartható közlekedés helyi központjává alakította át elektromos töltési lehetőséggel, biciklikölcsönzéssel. Egy, többek között a Nestlé, a Microsoft és a Pfizer közreműködésével végzett felmérés szerint 2025-re egyáltalán nem lesznek szokatlanok a hasonló bejelentések.
Elemi érdek
Korábban az ökoszisztéma károsodása inkább csak a hírnevük esetleges sérülése miatt volt érdekes a vállalatok számára, mostanra viszont a nagy részük felfogta, hogy működésük erősen függ az ökoszisztéma szolgáltatásaitól. A KPMG 2013-as tanulmánya rámutat, hogy a globális folyamatok – például az erdőirtás, a nyersanyag-, a vízhiány, az elöregedés vagy a drasztikus városiasodás okozta szociális problémák – a szabályozói környezetet is megváltoztatják majd, így a cégeknek elemi érdekük, hogy fenntarthatóbb működésre álljanak át. Szakemberek szerint megfelelő előrelátással a változások üzleti lehetőségeket is rejtenek: a nyersanyaghiány új, innovatív helyettesítő anyagok kutatását ösztönzi, vagy épp a hulladékból visszanyert nyersanyagok – vagyis a körkörös gazdaság – terjedését segíti.
A cégek társadalmi szerepe és célja megváltozik. A társadalom elvárja majd, hogy ők töltsék be az űrt ott, ahol az államok nem tudnak segíteni, a vállalatok pedig nagyobb befolyásra tesznek szert, ha hajtóerejévé válnak közösségek, országok és globális iparágak változásának. Ma még ennek a hosszú átalakulási folyamatnak az elején tartunk. A „fenntarthatóság” felé tett vállalati lépések többsége eddig járulékos tevékenység volt, a cégvezetők azonban kénytelenek lesznek elfogadni, hogy a vállalatok életképessége a világ legégetőbb problémáinak megoldásán múlik. A KMPG számításai szerint például a klímaváltozás miatt a társaságok éves teljesítményében alig egy százalék lehet a veszteség, ha elég korán megfelelően hatékony intézkedéseket vezetnek be, de akár öt százalékra is emelkedhet, ha a döntéshozók későn és rosszul reagálnak.
Új generáció, új világ
Ma azok a cégek, amelyek képesek összekapcsolni a társadalmi témákat az üzleti megoldásokkal, vezetőként tűnnek fel. Mire azonban az Y generáció átveszi a vállalatok irányítását, ez lesz az általános. Természetesen a cégek továbbra is termékeket adnak majd el, de emellett igyekeznek „jó polgárok” lenni, és a közösség szolgálatát a vállalati kultúra részévé tenni – véli az említett nagyvállalati felmérés egyik résztvevője.
Az MSLGROUP kutatása szerint az Y generáció pozícióba kerülésével átrendeződik majd az érintettek fontossága is, és hosszú távon az alkalmazottak érdekei a fogyasztók kiszolgálásánál is előrébb kerülnek majd. Ennek hátterében az a meggyőződés áll, hogy a külső értéktermelés – a jobb termékek és szolgáltatások révén elérhető nagyobb haszon – csak az üzlet és a közösség egymásra hatásának elismerésével és az alkalmazottak bevonásával és elkötelezetté tételével valósítható meg. Ugyanakkor folyamatosan fejlődik az érintettek aktivizmusa, vagyis igyekeznek direkt módon befolyásolni a vállalatok működését.
Egy elv, sokféle megjelenés
A cselekvéshez nem kell azonban a következő generációra várni. A kutatásban részt vevő legnagyobb nevek közül a Microsoft például szoftveradományaival és számítástechnikai ismeretek oktatásával rengeteg fiatalnak teremt alapot a későbbi munkaerő-piaci érvényesüléshez, miközben természetesen építi saját piacát. A Nestlé vezeti a Dow Jones fenntarthatósági indexét, amely a vállalatok gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi teljesítményét elemzi, olyan területeket vizsgálva, mint a felelős vállalatirányítás, éghajlat-stratégia, ellátási lánc színvonala és foglalkoztatási gyakorlatok. De nemcsak a nagyvállalatok, a hazai kisebb cégek körében is számos jó és kreatív példa látható.
– A legfontosabb annak felismerése, hogy a felelős működés nem „plusz kolonc” a vállalati siker nyakán, hanem üzleti lehetőség. Egy etikus vállalkozó ezért megérti, hogy a saját érdekeit csak úgy tudja érvényesíteni, ha a világ, a környezet érdekeit érvényre juttatja mindennapi tevékenységében. Azonban még ez is csak egy lépés: fel kell ismernünk, hogy a vállalkozó is a társadalom része, ezért a társadalom érdekeit a saját érdekei elé kell helyeznie – mondta László Ervin professzor, a Budapest Klub elnöke, az Üzleti Etikai Díj egyik alapítója 2014-ben az Üzleti Etikus Cégek Fórumán.
Először a vezető jut el a felismerésre, amely aztán számos különböző módon megjelenhet a cég stratégiájában és mindennapi működésében. A magyar Katica tanya vezetői például a turisztika által okozott környezetterhelésre válaszul létrehoztak egy üdülőközpontot, ahol a látogatók ökológiai lábnyoma kisebb, mintha otthon maradtak volna. A Stúdió 68 Kft. pedig a reklámajándékok piacára hozta be a környezetbarát szemléletet, hogy a sokszor felesleges kacattá – és hulladékká – váló termékek a fenntarthatóság üzenetét közvetítő kommunikátorokká váljanak. És közben az eredeti funkciójuk, a marketingüzenet sem csorbul.
Vagy: a fuvarozással foglalkozó Ghibli Kft. a fejlesztései során kiemelt figyelmet fordít a környezetterhelés csökkentésére, a modern gépjárműpark és hatékonyan szervezett munka pedig a vállalatnak is spórol. A Rehabjob esetében viszont a járulékos felelősségvállalási programból új üzletág lett: a munkaerő-közvetítő CSR tevékenységként kezdte segíteni megváltozott munkaképességű emberek boldogulását, ma pedig ez külön üzleti láb, amely a társadalmi cél mellett a munkáltatók speciális igényére válaszol.
A munkatársak elkötelezettségének biztosítására sem csak a magas fizetés lehet a megoldás – bár az anyagi elismerés nélkülözhetetlen elem. A p2m Consulting például mikrovállalkozásként is figyel a munka és magánélet egyensúlyának fenntartása mellett arra, hogy a dolgozók akár 10–15 évet is előre tervezhessenek a karrierjükben. A cég által képviselt kultúra a hatékonyság és a munkaerőpiacon való vonzó megjelenés fontos eleme is. A Work Force Kft. menedzsmentje pontokba szedett előírások helyett példamutatással adja át a követendő értékrendet a munkavállalóknak.
Szintén alapvető üzleti érdek – ugyanakkor az etikus működés elengedhetetlen feltétele –, hogy az üzletfelekre valódi partnerekként tekintsenek a cégek. A mai gazdasági környezetben, ahol a visszatérő vevők és a bizalomra épülő kapcsolatok értéke egyre nagyobb, a win-win helyzetre való törekvés sem csak a könyvek elméleteiben létezik már.
Forrás: P&P/kkv_cegblog