Minden cég üzletvezetési rutinja (optimális esetben) hogy rendszeresen rizikó menedzsmentet készít, azaz napi szinten átvizsgálja pénzügyi döntéseit. Ennek a felmérésnek a részletessége, mélysége, gyakorisága függ attól, hogy mi a célunk, milyen szempont vezérli az aktuális átvizsgálást. A kockázati felmérés módjai között válogathatunk:
Mit is jelent a “kockázatmenedzsment” a gyakorlatban? Az öt legfontosabb tényező a tervezés, szervezés, irányítás, ellenőrzés, és továbbfejlesztés, melyekben be kell tudnunk azonosítani, majd értékelni és kezelni a kockázatokat.
A vállalkozások nap, mint nap szembesülnek a társadalmi, politikai, jogszabályi változásokkal, és az esetleges környezeti katasztrófahelyzetekkel, a piaci környezet változásaival – de számítani lehet a cégen belüli stratégiai vezetési hibákra, a pénzügyi kockázatok esélyeire, a projekt kockázatokra, és az üzemfenntartási problémákra. Ezen kívül minden változtatás és azon döntések, melyek új lépéseket vonnak maguk után, szintén kockázatokkal járhatnak.
Hogy milyen módszert ajánlunk a kockázatok felmérésére, attól függ, a cég milyen mélységben, milyen mértékben szándékozik foglalkozni a rizikó faktorokkal, valamint nagyon fontos tudni, mi az átvizsgálás célja.
· Egyszerű felmérésről, információgyűjtésről van szó?
· Akarjuk-e kiértékelni az adatokat?
· Szükségünk van-e a kockázatok kezelésére?
Jól átvizsgálva, leírva és áttekintve meglepően sok kockázat merülhet fel, ezért csak gondolkozni rajta nem elég.
Melyik módszert válasszuk?
Nemzetközi szabványok utalnak a kockázatkezelési módszerekre, melyek segítenek a vállalkozásoknak ezen módszerek alkalmazásában (ISO 31000 és az ISO 31010). A kockázat kezelését megelőzi a felmérés, melyre létezik egy módszertani tárház.
Vegyük sorban a lehetséges módszereket:
· Ötletbörze: a kockázatok felsorolása ötlet szinten, amikor a munkatársak egész egyszerűen csak összegyűjtik, hogy szerintük milyen kockázatokkal kell számolni. A több szempont rávilágíthat olyan veszélyekre, amelyekre külön-külön nem gondolnánk. Gyorsan juthatunk a lehető legtöbb kockázati tényező megismeréséhez, melyeket újra átnézve realizálni tudjuk a legfontosabbakat, kiszűrve a kevésbé releváns ötleteket.
· Kérdések összeállítása adott személyek felé: egy-egy munkatárs megkérdezése különböző területekről mélyebb megismeréshez vihet, habár egyetlen szemszöget ismerünk csak meg. Ez a módszer is a felmérést segíti, mint az ötletelés.
· A következmények valószínűségének becslése: A kockázati tényezők értékelésére egy könnyű mód a következmény illetve a valószínűség eredményének meghatározása. Ez egy becslés, amely ad egy kockázati besorolást. Ez egy szubjektív számítás, mely önmagában nem ad teljes képet.
· A lehetséges következmények előzetes felmérése: ennél a módszernél a problémák és a következmények okait, ami egy szisztematikus vizsgálat. Ez egy bonyolult és nehezen számszerűsíthető módszer. Mindemellett segíthet növelni a teljesítményt, valamint megszűntethetők a hátráltató okok.
Cikkünket hamarosan folytatjuk….