Budapest legszebb lépcsőházai: Tátra utca 23/A
Magam is sokat járok a XIII. kerületben és sok szép jó állapotú rendben tartott épületet látni, és sokat amelyiken látszik, hogy hajdanán gyönyörű volt. Szívesen látnám Budapest összes épületét eredeti pompájában. Mindig öröm számomra, ha jó példát látok.
"Egyszer csak észrevettünk az újlipótvárosi Tátra utcában egy olyan szép lépcsőházat, hogy képtelenek voltunk továbbmenni.
Szerencsére inkább a ház egyik lakója takarított, aki beengedett minket, és akiről kiderült, hogy óriási szerepe volt a lépcsőház felújításában, sőt, mindent tud annak történelméről is.
Ennél jobban el sem sülhetett volna.
Az már kívülről látszott, hogy ez a bauhaus-modern stílus valami őrült jó formában volt, amikor ezt a lépcsőházat építették, és hogy a lakók:
nagyon odafigyeltek az értékek megőrzésére nagyon értik, hogy a fényjátékokkal mennyit lehet dobni egy eleve menő felületen
Hegyi Éva elmesélte, hogy a ház 1936-ban épült Farkas Endre és Farkas György tervei alapján, akik több házat is terveztek a környéken (a Hegedűs Gyula utcaiba be is költöztek), majd felhívott a lakásába és mutatott néhány eredeti képet a harmincas évekből, a felújítás előtti állapotokból és megmutatta a házszámot is, amihez épp most nikkelezi a keretet az a Hetényi Péter galvanizáló, akiről jó három éve írtam már:
Ferkai András így ír a “Pest építészete a két világháború között” című könyvében a házról:
“Az előcsarnok, a lépcsőház tere és minden részlet még az Újlipótvárosban szokásosnál is gondosabb tervezői munkáról tanúskodik. Az előcsarnok falait a mennyezetig travertin lapok burkolják. Ugyanebből az anyagból készült az előcsarnok fellépője, a fűtőtestet rejtő ülőpad és a nyíláskeretek.”
Kiderült az is, hogy az elmúlt nyolcvan évben azért sokat romlott a lépcsőház állapota és bár a 2000-es évek végén felújították az épület homlokzatát, a beltérnek csak idén tavasszal estek neki, önkormányzati támogatással. 
A teljes munka négymillió forintba került, aminek a felét kifizette a XIII. kerület, a végeredmény viszont olyan meggyőzően csodálatos lett, hogy nehéz megérteni, hogyan hozták ki ennyiből (arról nem is beszélve, hogy a fenti összegnél mennyivel többet nőtt a ház értéke, a lakások ára az épületben):
A terv az eredeti állapot visszaállítása volt: el akarták tüntetni a csúnya postaládákat, a ronda padlót, a mindenfele meredező kábeleket, visszaállítani az eredeti padot, volt munka bőven. És sok helyen előkép nélkül kellett megoldást találniuk a problémára: annak idején például a házmester vette át a leveleket, szóval a nulláról kellett olyan postaládát tervezni, ami beleillik a környezetbe, de sikerült, a végeredmény meggyőző lett.
És ott van a lakók jegyzéke, amit olyan ügyesen világítanak meg oldalról és belülről, hogy ez lett a lépcsőház egyik leghangsúlyosabb, legszebb eleme a gyönyörű, új, de az eredeti, Haas Zoltán által készített világítótestekre emlékeztető falikarokkal együtt:
Magyarországon a legtöbben csak az küszöbig gondolkoznak, elhanyagoltak a falusi házak előtt a járdák, tornyosul a szemét a bérházak előtt, rohadnak a lépcsőházak. Aztán jön egy ilyen példa és rájössz, hogy a közvetlen környezet milyen sokat tud dobni a hangulaton, például hogy mennyire más ilyen lépcsőházba hazaérkezni, mint egy tipikus, szakadt bérház rohadó falai közé, csak hogy a vörös faroknak is megadjuk, ami jár.
Lényeg, hogy szép ez a lépcsőház, bár több ilyen lenne."
Forrás: index.hu