A folyékony víz jelenlétének bizonyítása a vörös bolygón egyrészről nagy izgalmat váltott ki tudományos körökben, és felerősödött az az igény, hogy az eddigieknél sokkal alaposabban vizsgálják a marsi élet lehetőségét.
A dilemma, hogy miként védjük meg az esetleges bioszférát a földi mikroorganizmusok okozta szennyezéstől.
A Curiosity marsjáró csoportja rögtön felvetette, hogy fel kéne használni az eszközt az úgynevezett visszatérő lejtősávok (RSL) közelebbi vizsgálatára. Nagy probléma azonban, hogy maga a marsjáró nem elég tiszta.
„A következő hetekben, hónapokban parázs viták lesznek arról, hogy milyen műveleteket lehet engedélyezni a Curiosity számára, és mehet-e a lejtőkön feltételezett fagyott víz közelébe.
A Curiosityt a IVb ( tisztasági besorolás ) típusba sorolták, míg bárminek, ami mintát vehetne az RSL-ből IVc besorolásúnak kellene lennie, ami plusz tisztítási szintet igényelne. A marsjáró olyan eszközök használatával, amilyen a ChemCam távolról megfigyelheti a lejtősávokat, de a COSPAR szabályai szerint nem engedhető elég közel ezekhez ahhoz, hogy közvetlen mintát vegyen belőlük.
Tulajdonképpen hiba volt, hogy amikor a Marsra küldték a berendezést.
Washingtoni Állami Egyetem környezettani iskolájának munkatársa úgy érvel, hogy a planetáris védelemnek azt a szintjét, ami ahhoz kellene, hogy az „érzékeny területekre” bemerészkedjünk, annyira drága megvalósítani, ami már akadályozza a kutatásokat.Ha a földi élet nem tud fennmaradni a Marson, akkor nincs szükség semmilyen speciális tisztítási eljárásra az úrjárművek esetén. Ha viszont a földi élet valóban képes boldogulni a Marson, akkor nagyon valószínű, hogy már most is azt teszi, négymilliárd évnyi meteoritos átvitel és négy évtizednyi űrhajós vizsgálat után, ahol nem mindig tartották be a sterilizációs követelményeket.
Nincs kétség a felől, hogy a vita továbbra is tombolni fog, különösen a következő Mars 2020 roverküldetés tudatában.
Forrás : Origo