A szakemberek úgy látják, életképes módszer lehet az áfa-csalás megfékezésére, ha az áfát külön számlára fizetik be a kötelezettek. A tervek szerint Lengyelország is bevezeti a megosztott fizetést az áfát érintően, előreláthatólag 2018-tól. Olaszországban jelenleg is működik ez opció. Vajon melyik tagállam lesz a soron következő?
Hogyan értelmezzük a megosztott fizetést az áfa során?
A megosztott fizetés (split payment) magyarázata, hogy az ellenérték megfizetésekor a vásárló (szolgáltatást igénybe vevő) a fizetést két részre bontja, a vételár nettó összegét az árut értékesítő bankszámlájára, míg az áfa mértékét az eladó külön erre a célra létrehozott áfa-folyószámlára utalja át. A megosztott fizetés egy dedikált átutalás folyamata során menne végbe, amelyben a vásárlónak is meg kell adnia a számlaszámot, az értékesítő adószámát, a nettó és az áfa összeget. Az áfacsalás elleni küzdelem szemszögéből ez a technika azért optimális, mert az eladó, akinek a kötelezettsége a vevőtől beszedett áfát az adóhatóság felé befizetni, nem tud időközben „meglépni” a pénzösszeggel.
Folyószámla az Általános forgalmi adóhoz
A törvényhozók a pénzintézetekre ruházzák azt a kötelezettséget, hogy minden „általános” vállalkozói bankszámla mellé hozzanak létre egy speciális ún. áfa-folyószámlát, amelynél döntési szempontból az eladó csak részben határozhat. Onnan az eladó csak az adóhatóságnál bejegyzett adófolyószámlára, egy másik áfa-folyószámlára, illetve az adóhatóság szerint választott másik folyószámlára utalhat. Az áfa-folyószámláról a „rendes” bankszámlán kizárólag az adóhatóság hozzájárulásával történhet pénzmozgás.
A szabadon dönthetőség és a megosztott fizetéssel járó privilégiumok
Noha az áfa-folyószámlát minden vállalkozói bankszámla mellé megkapnák az illetékesek, a lengyel tervezet szerint a megosztott fizetés mégsem lenne előírás, legalább is jelenleg. A megosztott fizetésről a vevő (és nem az eladó) határozhat. Ezen választás a vevő számára számos pozitívummal is kecsegtet, mondjuk az adó levonása során a vevőnek ugyan kellő figyelemmel kell eljárnia, de az adó levonási joga nem csorbulhat még abban az esetben sem, ha az eladó adót csalna. Emellett rövidül az áfa-visszaigénylés ideje is. Egyes mulasztási bírságok is kevésbé rendelkeznek keményen. Értelemszerűen a megosztott fizetés csak B2B, vagyis adóalanyok közti ügyekben választható.
Az áfára vonatkozó szabályozás rendeltetése, proja és kontrája
Ezen koordináció célja nyilvánvalóan az áfacsalás feltartóztatása. A megosztott fizetés nem egy új szabályozási módozat, 2015-ben Olaszország vezette be az egyes közintézmények beszerzéseire a megosztott fizetési megoldást, az elvet pedig már az Európai Unió Áfa Zöldkönyve is tartalmazza. A lengyel rendelkezés olyan szempontból új keletű, hogy első alkalommal kerül sor az áfa szegmenset érintően a megosztott fizetés általános bevezetésére, opcionális módon, többféle, a választást motiváló adóelőny nyújtása mellett.
A megosztott fizetés azonban több, eddig nem taglalt kérdést is felvet. A pénzintézetekre ez egy újabb adminisztratív teendőt ró, amelynek a költségét valószínűleg át is fogják hárítani a vállalkozókra. Tehát végső soron feltehetőleg nőni fognak a vállalkozói kiadások. Mit tegyünk, ha egy számlán nem csak egy áfa-mérték alá tartozó tétel van jelen? A választható fizetési lehetőségek (illetve pénzforgalmi szolgáltatók) kibontakozásával miként fog működni az új struktúra?
Megfontolandó: Mivel a megosztott fizetés Lengyelországban kiváló eredményekkel szolgál, akkor joggal várható, hogy a megoldás el fog terjedni más uniós államokban is. Célszerű, ha nyomon követjük a lengyelek eddig megszerzett ismereteit.